Interkontinentàlis szabadnap

Tegnap elott szabadnapunk volt, ugyhogy mivel Corine (aki lehet, hogy Corime igazibol) felvilàgositott minket, hogy nemcsak pénteken, de hétfon is van vàsàr Ventimigliàban (ami szerinte Ventimilli), nyugodtan mehetunk oda.

Reggel ugy terveztuk, hogy majd fél ora alatt elkészulunk "cakk-und-pakk", de ez valahogy nem jott ossze, igy a buszt egy 10 perces sprinttel épp hogy csak elértuk. Cannesban és Monacoban àtszàlltunk, és nagy nyugodtsàggal indultunk neki a vàsàrt keresni. Mivel gyanusan lézengtek az emberek, egy rendortol megtudtuk, hogy Corine ismét hozta a formàjàt (tehàt Hanna is jobban tudta, tényleg csak pénteken van vàsàr!). Igy ujra a vonatàllomàsra vezetett utunk, ahol ujabb fél oràt vàrhattunk a Monacoba meno vonatra.

Végul fél 1 korul sikerult megérkeznunk immàr a harmadik orszàgba egy nap alatt! Ott ujabb bonyodalmak vàrtak rànk, eloszor is, ki kellett keveredni a vonatàllomàsrol! (ez nekunk legalàbb fél orànkat vette igénybe, kozben Klàri ràjott a megoldàsra: kell egy térkép a pàlyaudvarhoz!:)) Miutàn kiértunk a napfényre, gondoltuk megnézzuk a kilàtàst, ugyhogy felmàsztunk a vàrba. Jol leizzadtunk, ezért pihenésképp minden kanyarban fotozkodtunk, de ne aggodjatok, a képekkel nem untatunk titeket!;) egy nagyszeru ebéd utàn a casino kovetkezett, itt sikerult eljàtszanunk 5euronkat a félkaru rabloval (amit a mai napig nem tudunk, hogy hogy mukodik, de sebaj). mert "nehogy màr ne jàtszunk a monacoi casinoban!" a fulledt ido miatt az utolso két orànkat a strandon toltottuk, eleinte csak uszogattunk, majd Hanna meggyozte Klàrit hogy banànozzunk! Szuper jo volt, de elobb még be kellett szereznunk egy masik embert hozzà, mert csak 3 ember mehetett min egy banànon. Igy két olasz fiu csatlakozott, akik nagyon igyeztek a kedvunkben jàrni... 3szor belezuhantunk a tengerbe, de igy még viccesebb volt a motorcsonak utàni szàguldàs.

mivel ilyen gyorsan elrepult az ido, mikor feleszméltunk màr csak 10 perc volt a kinézett vonat idulàsàig, igy hozzànk huen lekéstuk. (bàr még mindig jobb mint a tavalyi akcio, amikor a harmadik vonatra sikerult felszàllni...) mikor Cannesba értunk, azt hittuk, hogy màr elment az utolso Valbonneba indulo busz (mert a mellett lakunk!), igy a stoppolàs elott gondoltuk még feladjuk a képeslapjainkat. Klàrinak màr annyira a stoppolàson jàrt az esze, hogy a posta elott megkérdezte az egyik jàrokelot, hogy hol is van az emlitett hely, mire o érdekes arckifejezések és némi vigyor kiséretében mutatott Klàrcsi hàta mogé! pfff, szegényke kicsit elsullyedt volna legszivesebben. de màr megszoktuk az efféle helyzeteket, ugyhogy egész hamar észbe kaptunk, és elindultunk jo helyet keresni a stoppolàshoz. Ekkor làtta meg Klara, hogy az utolso Valbonne-i busz még csak most gordult ki a megàllojàbol, igy egy ujabb sprinttel sikeresen felkéretszkedtunk az épp dugoban àllo buszra (persze jo nagy szidalmak kozepette).

Mint àltalàban, hazaérkezésunk utàn is megéheztunk, ezért mivel a hàz ures volt, nekiàlltunk palacsintàt sutni (pontosabban Klàri, Hanna addig a hangulatos, gyertyafényes vacsoràt készitette elo....) mikor minden kész volt, kiultunk a teraszra. hogy megtapasztaljuk, milyen a màsik oldalon lenni, még a csengot is magunkhoz vettuk. kicsit megsajnàltuk a francia pereputtyot, mert ràjottunk, hogy annyi mindent kell az asztalra tenni, hogy alig lehet egymàs arcàt làtni. a vacsora felénél se tartottunk még (mivel a menu min 3 desszertbol és a tobbibol àllt), mikor egy ajtocsapodàst hallva reflexszeruen haptàkba vàgtuk magunkat, és nem tobb mint 60 sec alatt sikerult minden àrulkodo jelet eltuntetnunk az asztalrol, és ugy tennunk, mint akik a legnagyobb nyugalomban a konyhàban fogyasztjàk szerény vacsoràjukat. persze mondanunk se kell, hogy téves riasztàs volt csupàn, igy folytattuk franciàs életunk felfedezését. eloszor Claire zongoràzott, majd a keretmese szekrényt vettuk kezelésbe. egyszoval jol elvoltunk, mikor TENYLEG meghallottuk a motorzugàst. igy a szupergyors oltozkodési technikànkat is fejleszthattuk. de legnagyobb bànatunkra egy programpont kimaradt: nem ugràltunk Roland àgyàn -legalàbb marad valami màskorra is- !