Egypercesek

1) A "hàzimunka" szavunkba sokminden beletartozik! az, mikor a 3szintes, iskola méretu vityillonak kell minden ablakàt lepucolni (természtesen kétszer, mivel az eso miatt ujra kezdheted mikor végre kész lennél), illetve 16 emberre mosni és vasalni, de persze ugy, hogy minden nap tiszta, vasalt àgynemu kerul az àgyakra! ...mivel ezekben nagyon kiemelkedoen teljesitettunk, igen megtisztelo feladatban lehetett részunk; husz év utàn ràjottek, hogy a sutot is ki kéne màr pucolni! ezért talpig kotényben neki is làttunk a nagy munkànak, és két délutàni kemény munkàval ki is takaritottuk az évek mocskàt... a végére a sutokkel mintha egymàs borébe bujtunk volna, mig azok csillogtak-villogtak -mint a csapok, amiket naponta mosunk le!-, mi leginkàbb a kéményseprokhoz hasonlitottunk.

2) kovetkezo emlitésre mélto jelenet Klarus nevenapjàn jàszodott. képzeljetek magatok elé két terulj-terulj asztalkàmat gyertyafényes vacsora keretében, ahol két tundéri kislàny surog-forog a vendégsereg kozott, hogy konnyeden és mosolygosan kiszolgàlja az elokelo franciàkat (persze cseppet sem bàjmosollyal!). ebben az emelkedett hangulatban jott a nagy pillanat! hon szeretett Rolonk torkàn egy szàlka akadà meg, pont mikor a serény Klàra felé hajolt egy ujabb tàl finomsàggal. a kovetkezo pillanatban arra lehettek figyelmesek a jelenlévok, hogy Roli egy pohàr boros-vizzel probàl segiteni magàn, de félrenyel, és igy szegény pincérlànyt véletlen teljes hosszàban, sugàrban lekopi!! - Hanna szakadt a nevetéstol, Klàri àllitja hogy o probàlta visszafogni magàt, dehàt.. :) a kovetkezo màsodpercben (mivel màr ugyis mindegy volt a ruhànak) màr a konyhàban adtàk elo a jelenetet a konyhàsnak, aki szegény lemaradt a mutatvànyrol.

3) a telefonàlàs nagy muvészet, nem mindenki tudja muvelni - egyesek szerint nekunk is van még hova fejlodni. ezért egy délutàni program keretében a boss (ahogy ezt tobbszor is tudtunkra adta màr: "I am the boss!") egy kiselodaàst tartott nekunk a hàzon beluli telefonàlàsrol. az elméleti részt egy gyakorlati kovette. az utobbi abbol àllt, hogy a hàz kulonbozo pontjaiba kuldott minket, hogy tobb helyzetbol is kiprobàlhassuk ezt a nehéz dolgot, hogy lekuzdhessuk gàtlàsainkat e téren. hmmm...ez annyira nem esett nehezunkre (de nem kotottuk az orràra). ma màr magabiztosan hasznàljuk a modern technologia eme csodàjàt a hàzon belul (is)! :)

4) az elviekben kozénk àllo nyelvi akadàlyokat Rolandka konnyen lekuzdi. ezt ugy teszi, hogy nem torodve azzal, hogy a màsik fél érti e a mondanivalojàt vagy sem, csak mondja, mondja a magàét. ilyenkor jovunk rà, hogy a mimika, a hangsuly és a gesztikulàcio mennyit ér; na meg nem utolso sorban a nyelvtanulàs. ezért (is) tanul Hannuli is nap mint nap "un peu" franciàul, Klàri mindenttudo franciakonyvebol, ami idokozben egyik kedvenc -és egyetlen- olvasmànyunk lett. Hanna (Klàri bevallàsa szerint) nagyon ugyesen muveli a nyelvet, és rendkivul vàlasztékosan, és egyedi tàjszolàssal fejezi ki màr magàt.

5) a konyha jo hely, néha még a szabadidonket is ott toltjuk (vagy valami cereal kiséretében, vagy csak mert a fàradsàgtol mozdulni se birunk màr...). van hogy munkaidoben is kettecskén vagyunk; a kis kukta Klàri, és a kukta segéd Hanna (micsoda poszt!). egy ilyen alkalommal paradicsomot készitettunk provence-i modra. ennek kapcsàn tobb probléma is adodott, elsosorban hogy nem voltunk biztosak benne, hogy jol memorizàltuk-e a hozzàvalokat, màsodszor, hogy nem tudtuk pontosan, hogy hogy is néz ki egy elkészitett példàny. az elso probàlkozàs nem hozott nagy esztétikai sikert, igy a paradicsomokat elmosogattuk -mint az edényeket-, és az internet folyamatos segitsége mellett egy ott talàlhato sikeresebb kiadàst igyekeztunk lemàsolni. igy a végeredmény az itt eddig elofordulo ételek kozul a legegyszerubb, és egyben persze az egyik legfinomabb sult paradicsom lett! (a receptet, és a hozzàtartozo internetes oldal cimét bàrkinek szivesen megadjuk;))


+1) innentol a vételenségig irhatnànk azokat a pontokat, amik miatt Roli kijott a sodràbol -ez minden nap megesik vele nem is egyszer, de tobbnyire nem ellenunk irànyul, hanem természeténél fogva teszi ezt (hangulatember)- ezek kozul csak egy pàrat emlitunk izelitoul:

• épp vacsoràztunk, mikor megjelent a konyhàban megnézni hogy àll a sajat vacsoraja. ekkor Hanna joszàndékuan megjegyezte, hogy fogyoban van a reggeli speciàlis teàja. erre o ingerulten kijelentette, hogy o most "very busy", és nem jo pillanatban mondja neki, màskor jobban figyeljen, hogy mikor kozol vele ilyen fontos tényeket! ez utàn egész este morcos volt...
• -Klàri, mondd meg a szakàcsnak, hogy a desszertet cukor nélkul esszuk.
  -Rendben.
  -Hallottad? Cukor nélkul.
  -Igen, megmondom.
  -Cukor nélkul! CUKOR NELKUL!!
  -Oohm, oké? :)
• a tànyérra letapadt halat nehéz kivenni, hàt még ha az ember lelkiàllapota meglehetosen ingadozo...! erre élo példa maga Moszijo Holan', aki annyra felhuzta magàt egyik nap valamin, hogy képtelen volt szedni magànak. hogy lenyugtassa magàt sétàra indult a konyhàba, ahol ugy eresztette ki a gozt, hogy kozolte a szakàccsal, hogy a hal ehetetlen, nem sult àt, nincs jol elkészitve... érdekes a tobbieknek mégis sikerult kivenni!
• a bàr kipakolàsa nem egy konnyu dolog, foleg ha olyan sok mindent kell kitenni, hogy az embereknek màr kàpràzik a szeme a sok foldi jotol! a legnagyobb joszàndékkal lehetne ezt feltételezni Rolandrol is, aki egészen a konyhàig elcsoszogott, csak hogy kioszthassa Hannàt, mivel nem talàlt vodkàt a teraszon. annyi onkritikàja még neki is volt, hogy mielott teljesen kikelt volna magàbol becsukta az ajtot, hogy az elegàns vendégek, és a sajàt csalàdja nehogy meghallja. "Hova lett?Hova lett?HOVA LETT??" kérdezgette, mire Hanna ijedten kozolte, hogy mi aztàn nem ittuk meg:) 5-10 perces fejmosàs utàn kiviharzott egy màsik vodka kiséretében. az esti elpakolàsnàl viszont csodàk csodàjàra megtalàltuk az elore kikészitett italt is a késobb kivitt mellett. ezt persze o màsnap sem ismerte el...